1901 óta a legszárazabb hét hónapon van túl Magyarország - ezt az Országos Vízügyi Főigazgatóság közölte néhány napja. A csapadékhiány következtében patakok, folyók, tavak száradtak ki, ami növények kihalásához is vezet. Az elmúlt években már megfigyelhető a hőhullámok és nagy zivatarok váltakozása, azonban hiába a hirtelen lezúduló, nagy mennyiségű csapadék - az egyenlőtlen eloszlás, rossz felszívódás miatt nem tud hasznosulni.
Mindamellett, hogy az aszály komolyan megnehezíti a gazdák megélhetését, már a lakosság is a bőrén érezheti, hiszen több településen vízkorlátozást is bevezettek emiatt. A probléma egyértelműen komplex megoldást igényel. A tüneti kezelések helyett hosszútávon kell gondolkodni: a termőföldeken a belvizek nagyobb területen való szétterítése, a hirtelen lezúduló csapadék megfelelő ritmusú talajba szivárogtatása fontos előrelépés lenne.
Mivel már az egymillió hektárhoz közelít az aszálykárral érintett termőföldek száma, a kormány létrehozta az Aszály vészhelyzeti operatív törzset a rendkívüli aszályhelyzet és az energiaárak mezőgazdaságban okozott következményeinek kezelésére. Javaslatukra a kormány moratóriumot rendel el 2022 szeptemberétől 2023 év végéig a mezőgazdasági vállalkozások beruházási és forgóeszközhiteleire.
Mi azzal tehetünk a legtöbbet, ha a közvetlen környezetünkben található növényekre a lehető legjobban odafigyelünk, és mindent megteszünk annak érdekében, hogy átvészeljék az előttünk álló nehéz időszakot.